Tavasz

2009.03.09. 19:35

Lassan-lassan elkopnak az utolsó hókupacok is a földről, utat engedve a fű buzgó növekedésének. Megannyi, a télen elfeledett hang is újra megtöri a csendet: a madarak tavaszi dala, a víz loccsanása a puha talajon, lombok suhogása.

Már alig várjuk, hogy újra zöld legyen minden, mohón teleültetjük a kertet virágokkal, aztán észbe kapunk, hogy a fű túlnőtte a kerítést, a virágok meg úgy benőtték, hogy az majd' kidől a helyéről. És ekkor elkezdődik az ádáz csata, a gépek háborúja a kert ellen: fűnyírók berregnek (nyomukban a frissen vágott fű illatával), öntözőberendezés spriccel. Metszőollók csettegnek, seprűk zörögnek, kerttulajdonosok fáradnak. Ekkor tudatosul bennünk, hogy megnyertük az első ütközetet, az év első gaztengere porbahullt.  Egyelőre.

Közben pedig újra színekkel teli minden. Először csak az óvatosabb sárga és fehér tör fel a barna és zöld közül, majd egyik pillanatról a másikra színtenger önti el a környéket: sárga villan a csibe tollán, narancs a madárfióka torka mélyén, vakító az ég kékje, rózsaszín cseppekben hull a barackfa virágesője. Egymást harsogják túl a tulipánok vörösei, a violák lilái. Az illatok pedig belengik édességükkel a kerteket, utakat, az emberi lelkeket. Tavasz van. Már most érződik. S egy picit jobb kedve van mindenkinek :)

Kép: Fotómontázs, Sopron, 2007 nyara.

Szerző: chaplina

Szólj hozzá!

Címkék: tavasz

A bejegyzés trackback címe:

https://chaplina.blog.hu/api/trackback/id/tr29992062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.