KÉKesSÉG

2009.03.22. 12:02

Fura egy szín ez a kék! Körülvesz minket, fejünk fölé feszül az ég színeként, mégis, mintha néha elveszne, más színek harapnának belé, megváltoztatva, kifacsarva ragyogó kékségét.

Mert az ég kék. Néha, persze. Tavasszal halványkék pártaként öleli a rügyező fákat, ősszel viszont az égő narancs, barnásvörös lombokat folyja körbe, gyönyörű hátteret adva a haldokló természet utolsó, tüzes színkavalkádjának. De olykor szürkébe, piszkosfehérbe hajlik, hajnalban és alkonyatkor lila, narancs, aranyló sárga, bíborszín folyik belé. És a víz? Az nem kék. Átlátszó. De a tó, a folyó, a tenger mégis kék lesz, kéksége vetekszik az ég kékjével. (Mert talán az is?) Sok-sok virágra mondják azt, hogy kék. De valójában kevés akad csak, amelyik valójában kék lenne, legtöbbjük kékje lilába hajlik. Mindegy, azonban tény, hogy a kékes-lilás virágok még nevükben is magukban őrzik kékségüket: az ótörök eredetű "kök" szó kéket jelent, akár a "kik". Így lett nekünk kökörcsinünk ("kékecskénk"- a "csin" kicsinyítőképző), kökényünk, kikericsünk.

Mennyiféle kék van hát?  Mint csillag az égen. Azúrkék, pávakék, égszínkék, párizsi kék, kobaltkék, türkizkék, nefelejcskék, a husky kutyák szemének, s a régi játszóterek kopott mászókáinak "ipari" kékje. Vágyak, álmok, érzések, állapotok, hangulatok színe.

Így lehetne akár a benyomásokon, hangulatokon alapulú stílusé, az impresszionizmusé is.  Claude Monet úgy véli: "Lehet, hogy kiváltom a kék meg a rózsaszín ellenségeinek jajveszékelését ezzel a ragyogással, ezzel a fantasztikus fénnyel, amelynek visszaadására törekszem." Balázs Béla filmrendező és filmesztéta így vélekedik erről a színről Az igazi égszínkék című írásában: "A kék az élet színe. Nézek egy száraz falevelet. Milyen színű? Sárga. Milyen volt? Zöld. Mi történt? Kivonódott belőle a kék." A Hungária Pezsgő marketingesei talán innen vehették a reklámszlogent: Az élet kék. És talán ezért is volt kék korszaka Picassonak és Csepregi Évának is (Kék korszak című dal és album). A kék számos híresség, így Edith Piaf kedvenc színe. Luciano és Alessandro Benetton "divatdiktátoroknak", apának és fiának szintúgy.

De mit hordoz még magában ez a szín? A marketingesek szerint tisztaságot, eleganciát, értékállóságot. A pszichológus szerint nyugalmat, állandóságot. A személyiségfejlesztő tréningek szerint a "kék" emberek szabálytisztelőek, ésszerűek, kiszámíthatóak. (A tréning lényege, hogy az embertípusokat személyiségjegyeik alapján a kék, piros, zöld vagy sárga csoportba sorolják be). Boldogak is lehetünk tőle? Lehet. Mindenesetre A boldogság színe című filmben (rendező: Pacskovszky József, 2003) mindenki a boldogságot várja-reméli e színtől. Az alkoholista anya kékre festi haját, mielőtt találkozna rég nem látott fiával, aki szerelmi bánatában először a szeretett barátnőt fújja le kék festéksprayvel, majd a későbbiekben magára borít egy vödör kék festéket. A film végén  a súlyos problémákkal küzködő szereplők mosolyogva, egy buszon utaznak a tenger felé.

A K-Pax-A belső bolygó című filmben az pszichiátriai intézet lakóinak egyike, Howie azt kapja feladatul, keressen egy kék madarat, akkor meggyógyul. Mikor pedig megleli azt egy szajkó képében, örömittasan kiabálja világgá örömét, a többieket is kirángatva evvel a hétköznapok sivárságából, hiszen megtalálta a boldogságot, a reményt a gyógyulásra nem csak saját magának, hanem mindannyiuk részére. 

Ha körbenézünk a világban, nem csupán képzeteket, megfoghatatlan dolgokat látunk kéknek, sok, jellegzetesen kék tárgy is körülvesz bennünket. Gondoljunk csak a kékfestők gyönyörű indigókék kelméire, amiken fehéren ragyog a minta. Vagy a delfti csempére, mely gazdag motívumkészletével és tüzes kobaltkékjével világhírű. De nem csak minket, embereket nyűgöz le a kék szín. Vannak olyan lugasépítő madarak, melyek csak kék színű holmikkal - üvegcserepekkel, kupakokkal, szívószálakkal, tollakkal, kavicsokkal - rakják körbe nagy gonddal épített fűpalotájukat, a tojók ámulatára.

Sok rejtőzik tehát ebben a színben. Valami nyugodtság, földöntúli, megfoghatatlan, ugyanakkor tárgyiasult, mogorva és hétköznapi. Reményeinket, boldogságunkat jelképezi. Maurice Maeterlinck drámaíró és költő szerint "a Kék Madarat nem kell távoli országban keresni. A Kék Madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük mások örömét. Mert a Kék Madár maga a boldogság, és kalitkája az emberi szív."

Még egy kicsi kékség így a végére: a Kék Ház, ma Frida Kahlo Múzeum, Mexikóváros, Mexikó

Képek jegyzéke:

Legfelső: saját, fotómontázs, 2007.

Többi: Internet

Szerző: chaplina

Szólj hozzá!

Címkék: színek

A bejegyzés trackback címe:

https://chaplina.blog.hu/api/trackback/id/tr541017810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.